Reformáció 500 Újfehértón
2017. február 26-án és március 5-én mutatták be az újfehértói református gyülekezet tagjai Tóth-Máthé Miklós az Én, Károli Gáspár című monodrámájának pódiumjátékká alakított változatát.
A sikeres bemutató után jóleső érzéssel tekintenek vissza arra a több hónapos munkára, ami az előadást megelőzte.
2016 tavaszán esett szó először arról, hogy a gyülekezet készüljön valamivel a Reformáció 500 éves évfordulójára.
Kocsisné Vízi Margit drámapedagógus gondolatában született meg az ötlet, hogy rendhagyó módon egy kulturális eseményben, egy színelőadásban valósuljon meg mindez. Az elgondolás Tóth-Máthé Miklós egyháztörténeti drámáira koncentrálódott. Az ötletgazda így ezeknek a drámáknak az ízlelgetésével töltötte a nyarat, míg augusztus végére az „Én, Károli Gáspár” című monodrámára jutott a választás. Egyértelművé vált azonban, hogy a leírt műfajban a darab nem valósítható meg gyülekezeti szinten, hiszen ott a címszereplő egyedül meséli el élete utolsó szakaszának történetét. Így engedélyt kérve a szerzőtől a mű többszereplős pódiumjátékká lett átírva. A szerző nagy örömmel adta áldását e munkánkra, amit követően szeptemberben megszületett a forgatókönyv, és elkezdődhetett a szereplők kiválasztása.
Baracsi István a gyülekezet lelkipásztora korábban már több kutatást is végzett, és dolgozatot, publikációt is írt Károli életéről és munkásságáról. Így ő kapott felkérést arra, hogy a bibliafordító reformátor kései utódjaként játssza el a címszerepet. Talán ekkor dőlt el a vállalkozás sikere. Nála ékesszólóbban és hitelesebben senki nem tudta volna eljátszani Károli szerepét.
A többi szereplő megtalálása nehezebben ment, de mindenképpen a gyülekezet tagjaiban gondolkodva kívánták ezt megtenni. Az alkalmi társulat megalakulva, nagy lelkesedéssel és az ügy iránti alázattal kezdett a próbákhoz októberben.
A jelmezeket Pataki Sándorné Erzsike, a gyülekezet tagja hihetetlen ügyességgel és kreativitással varrta meg, aki előzőleg behatóan tanulmányozta a XVI. századi viseleteket.
A szereplőcsoport tagjai:
- Károli Gáspár, gönci prédikátor: Nagytiszteletű Baracsi István
- Mágóchy Gáspár, földbirtokos: Tóth Attila
- Császári kapitány: Kovács Attila
- Báthory István, országbíró: Pataki Sándor
- Czeglédi János, vizsolyi, és Thury Mátyás szántói prédikátor: Csonka József
- Névtelen prédikátor: Papp László
- Borka asszony, dajka: Kocsisné Vízi Margit
- Szőcs Anna, későbbi feleség: Baracsiné Lakatos Margit
- Manskovit Bálint, tipográfus: Fazekas János
- Hírnökök: ifj. Baracsi István és Baracsi Áron
- Virágénekeket énekelt: Horváth Anikó
- A gyülekezet énekkara, vezényelt, és az énekeket válogatta: Csonka József, egyetemi hallgató
- Orgonán kísért: Horváth József
Menet közben lett egyértelművé, hogy a mű bemutatásához jobb helyszínt a templomnál nem találhatnak. Már a főpróbának szánt első bemutatón igen szép gyülekezet mellett a testvérfelekezetek tagjai is jelen voltak. Dr. Gaál Sándor esperes is szavaiban méltó megemlékezésnek nevezte a nagy évfordulóhoz.
A második előadáson jelen volt a mű szerzője, Tóth-Máthé Miklós is, és D. Dr.Csohány János ny. egyháztörténész professzor úr is.
Érezve Isten áldását, az ünneplő közösség felállva, szűnni nem akaró tapssal köszönte meg az előadást. A szerző is örömmel nyugtázta, hogy nagy alázattal, a mű iránti hűséggel és mégis egy új formában, megragadó módon került bemutatásra a darab. Jó szívvel ajánlotta művének bemutatását ebben a feldolgozásban is!
A nézőket sikerült visszaröpíteni a XVI. századba, hogy átélhessék az első magyar nyelvű teljes bibliafordítás megszületésének minden gyötrelmét és gyönyörűségét. Nem csak fordítóként, de esendő magánemberként is megjelenítve Károli Gáspár alakját.
