Rólunk
Az újfehértói Református egyházközség
Újfehértó XVII. századi megalakulástól kezdve jelen vannak a reformátusok, hiszen, a hazai reformáció központjának – Debrecennek a közelsége folytán, a környéken, hamar gyökeret eresztett a kálvinizmus, így az újonnan alakult településen is.
A templomra vonatkozó első hiteles adatunk az 1734. évi katolikus összeírásban található, miszerint a falu régi katolikus templomát a reformátusok használták. Az 1744-es összeírás már saját fatemplomot említ. 1748-ban már volt a faluban református fenntartású elemi iskola, amelyet a prédikátor és oskolamester, fizetését igazoló régi irat bizonyít. 1750-re olyan rossz állapotba került a már említett fatemplom, hogy a Helytartó Tanácshoz fordultak új templom építésének engedélyezéséhez, mivel a nem katolikus vallásúak – így a protestánsok is, csak szigorú feltételek mellett építhettek templomot maguknak. Az engedélyt meg is kapták egy újabb templom építésére, amit 1754-re fel is építettek vályogból, torony és utcára nyíló főbejárat nélkül. Idő közben felépült egy 12 öl magas fatorony is, amelyben helyet kapott egy 2½ bécsi mázsás és egy 1½ bécsi mázsás harang.
Ezt a vályog anyagú templomot már 1765-ben javítani kellett. 1774-en ennek az épületnek az egyik fala kidőléssel fenyegetet, így engedélyt kértek a megyei hatóságoktól annak kijavítására. A kérelem a Helytartó Tanácshoz került, amely egy bizottságot küldött ki a helyszínre és ennek a vizsgálatának nyomán engedélyezi a templom újjáépítését és bővítését. Templomépítésről ezen kívül nincs több híradás, így valószínűsíthető, hogy az engedély megérkezése után 1774-79 között épült fel a jelenlegi templom. 1779-ben a katolikus összeírás szerint még különálló haranglábja volt a református templomnak. A jelenlegi kőtornyot 1795-1815 között építette fel az egyház a templom nyugati homlokzata elé. 1821-ben toronyórát készíttettek. 1871. augusztus 5-én reggel egy nagy szélvihar ledöntötte a toronysisakot, mely helyett új alakú, bádogborítású toronysisakot építtettek fel. A csúcsára a gombot 1872. május 26-án tették fel. 1873-ban új toronyórát készíttetek. Legközelebb 1892-ben és 1922-ben végeztek nagyobb javításokat a templomon.
1914-ben az I. világháborús harangrekvirálások idején az akkori harangjait hadianyagnak lefoglalták és elszállították, csak a Szunyoghy – féle 1099 fontos (kb.600kg) harang maradt meg.
1928-ba egy új 1411 kg-os nagyharangot öntettek Egry Ferenc kisgejőci mesterrel. Ugyanebben az évben Aranyos József – akkori gondnok, egy 300 kg körüli harangot adományozott, amelyet a II. világháború idején rekviráltak el.
1944 őszén a II. világháború harci cselekményei alatt, az átvonuló front idején, több szovjet tüzérségi belövés éri a templom utca felőli részét, a templomtető középső déli részét és a torony északkeleti felső sarkát.
A ’40-es évek végétől a ’70 évek végéig több kisebb-nagyobb felújítást végeztek a templomon és a tornyon. (villamos hálózat kiépítése, cseréje, külső vakolás, külső-belső festés)
- április 15-én támadt toronytűzvész során a torony sisakja és a toronybelső teljesen le- és kiégett. A nagyharang a hőfeszültség következtében megrepedt. Országos összefogással még abban az évben megindult a helyreállítás. A helyreállítás során, új rézfedésű toronysisak készül és ezzel együtt az egész templomot felújították 1985-re. 1987-ben az új nagyharang elkészült, amely 1988. nyarán került fel a toronyba. 1992-ben ismét felújították az egész templomot kívül-belül. Ekkor nyerte vissza templombelső az eredeti színösszeállítását. Ezt követően 2001-ben volt még külső-belső felújítás. 2001-ben új ütőműves elektromos toronyóra készült. 2013. márciusában egy szélvihar lesodorta a toronygombot, mely összetört. Ehelyett új készült és visszahelyezték a torony csúcsára. 2014-ben Európai Uniós pályázat segítségével, a templomtető héjazatának felújítása történt meg, ahol a fagerendázat részleges cseréje és a bádog borítás rézlemezzel történő kiváltása valósult meg.
A kelet-nyugati tengelyben épült templom keleti, egyenes záródású, utcai homlokzatán félköríves záródású timpanonos bejárati ajtaja van. A hajó déli oldalának közepéhez egy nagyméretű bejárati előcsarnok csatlakozik. Az 1985-re újjáépült, háromszintes, órapárkányos torony magassága a csillagig 43,5m lett. A hajón keretezés nélküli, a torony felső emeletén, vakolt keretes, félköríves záródású ablakok vannak. A 10×30 méteres belső teret tükörboltozatos, vakolt mennyezet fedi, s a hajó mindkét végében egyforma, két-két téglaoszlopon nyugvó, három azonos méretű, kosáríves nyílású téglakarzat van, aljain csehsüveg boltozattal. A tükörboltozat és a karzatok boltozatain virágindás motívumos festés látható. A belső berendezés egyidős a templommal. Szószéke kosár alakú, koronája gazdag faragású, barokkos, a padok késő barokk jellegűek. Orgonáját, amely a torony felőli karzaton áll, Kerékgyártó István készítette és Docsekál József építette fel a karzatra 1883-ban, nyolc változattal. A templomban 850 ülőhely van. A késő barokk stílusú templom műemlék.
Az 1360 kg-os harangját Gombos Lajos öntötte 1987-ben Őrbottyánban, az 1983-as tűzvészben megrepedt Egry Ferenc által, 1928-ban Kisgejőcön öntött 1411kg-os harang anyagából. Az 580 kg-osat Jan Felczynski öntötte a lengyelországi Przemyslben 2009-ben, a korábbi 600 kg-os, Hornung József által, 1845-ben Pesten öntött, 2008-ban megrepedt harang pótlására.
Fényes Elek szerint „Új- v. Rácz-Fejértó” lakossága 4005 református és 3221 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 3181 református és 6771 más vallású lakója volt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Újfehértón 2939 fő vallotta magát református felekezethez tartozónak.
Újfehértón született Nyúzó Mihály, II. Rákóczi Ferenc ezeres kapitánya, aki az egyik lányát is itt kereszteltette meg 1760-ban. –Lelkésze volt tiszteletes tudós Kőrösi Csoma Zsigmond. –Itt született 1786-ban Szoboszlai Pap István püspök. Ugyancsak itt született id. Révész Imre, akit 1826. április 26-án kereszteltek meg. – Lelkésze volt Porzsolt István, majd Koncz Zoltán, aki festőművészként is ismert.
A mályváskerti Református imaház.
1948-ban az egyházközség a település déli részén – a Mályváskertben- felépítette 4x8méteres belső terű kicsiny imaházát, amelyekbe régi iskolapadok kerültek elhelyezésre, 70 ülőhellyel. Az épület délkeleti sarka elé egy egyszerű haranglábat építettek, amelyen egy évszám és felirat nélküli kis 10-15 kg-os kisharang függ – valószínű, hogy iskolacsengőként használták korábban. Az 1990-es években az imaház nagy telekének jelentős részét, házhelynek adta el az egyházközség. Az imaház teljes berendezését a 2000-es évek elején lecserélték új, komfortosabb ülőpadokra. 2008-ban, a mályváskerti imaház régi haranglábja helyett, Balogh Miklós újfehértói, népi fafaragó mester – önkéntes felajánlásából- magyaros stílusú, haranglábat készített. Az imaház termének északi falán látható Koncz Zoltán által eredetileg a keleti falra festett nagyméretű szekkójának olajfestmény másolata, amelynek címe: a Hétpecsétes könyv. Az eredeti falfestményt rossz állapota miatt lefestették, de egy fennmaradt fénykép alapján, Szabó Henrietta festőművésznő vászonra festett olajfestményen újraalkotta.
Református parókia
Az épületet Jánossy Károly kúriának építtette a 1800 körül. Örökség útján a László család birtokába került, majd tőlük 1908-ban vásárolta meg a Református egyházközség lelkészlaknak. A késő barokk-kora klasszicista épületet Hornig József pesti építőmester tervei alapján klasszicista, majd a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. A XX.század elején nagyobb volumenű átalakítást hajtottak végre az épületen. A fazsindelyes manzárdtetőt hódfarkú cseréppel borított sátortetőre cserélték, elbontották a keleti homlokzat előtti ámbitust, aminek a helyébe, négy öntöttvas-oszlopon nyugvó, nyitott timpanonos bejárati előteret építettek. Az épület több szobáját dongaboltozat fedi. Sajnos az épület a XX. század közepe óta veszti el az eredeti küllemét. Az öntöttvas-oszlopos bejárati előtér öntöttvas oszlopait körbefalazták és zárt helyiséget alakítottak ki, a hódfarkú cserepet lemeztető váltotta fel, a vakolatdíszeket megsemmisítették (ezért a „felújításért” le is került az országos műemléki listáról az épület). A lelkészlak részen az eredeti helységek boltozatait lebontották, a belső falait áthelyezték.
Református Iskola
1748-ból már írásos adatunk van az „oskolamesterről”, majd 1794-ben és 1798-ban olvasható újra, hogy az oskolamester egy évre szóló megbízatása lejárt. Tehát már ekkor volt elemi iskola Újfehértón, melyet a református egyház tartott fenn. Az iskola fejlődését bizonyítja, hogy 1805-ben már alrektorra van szükség, aki a Református Kollégiumból érkezik, 1806-ban pedig már leánytanítóról is tudunk. Az 1819-ből fennmaradt tanítói eskü fontos bizonyítéka a tanítóval szembeni elvárásoknak. Állandó a vetélkedés a többi felekezettel is, és az esperesi körlevelek újra és újra „nemes versenyre szólítanak fel.”A tanulók létszámának nyilvántartása igen hiányos. Míg 1810-ben 45 tanulóról számolnak be, addig 1941-ben már 509 tanulója volt a református iskolának. Kezdetben külön tanultak a fiúk és a lányok, a XIX. század közepétől azonban egyre gyakoribbak a vegyes osztályok.
A II. világháború évei alatt csendesen folyt a tanítás, az egyház új iskolaépületeket építtetett. A háború utáni nehéz időszakot követően, 1950-ben az akkori államhatalom államosíttatta az egyházi javakat, így a református egyház iskoláját, ingatlanjait és egyéb javait elvette, így megszűnt a több évszázados református egyházi iskola. Az 1989-es rendszerváltozás után meginduló egyházi javak kárpótlása során, az akkori presbitérium úgy döntött, hogy csak a kántor-tanítói épületet és a templom szomszédságában lévő épületet kéri vissza, de a többi állami kezelés idején leromlott állapotba került ingatlanjai helyett az évjáradékban fizetett kárpótlást választotta. Mindez lett az anyagi alapja annak, hogy a 2011-ben kínálkozó iskolaalapítási lehetőséggel élni tudjon az Újfehértói Református Egyház.
- novemberében felajánlást kapott az Újfehértói Református Egyházközség a Mályváskerti Általános Iskola és Óvoda megvételére. A magas vételi ár miatt, az egyházközség presbitériuma nem fogadta el az eladási ajánlatot.
2011-ben új helyzet állott elő. Újfehértó Város Önkormányzata egy előzetes szándéknyilatkozat elfogadása után felajánlotta a Mályváskerti Általános Iskolát és Óvodát a Református Egyház fenntartásába. Ezután megkezdődtek a Református Iskola alapítási munkálatai. 2012. szeptember 1-én, Újfehértón 62 év kihagyás után, újra megindult a református szellemiségű oktatás.
Énekkar
Az egyházközségnek a két világháború közti időszakban volt dalárdája, majd hosszú évtizedes kihagyás után, 1990-ben gyülekezeti ifjúsági énekkar alakult. Ma már vegyes karral szépen működő, több fellépést is maga mögött tudó közösség, amely szeretettel várja az új tagokat.
Nőszövetség
Szintén sok évtizedes kihagyás után, 2014-ben újból alakult az Újfehértói Református nőszövetség.
Egyházközség alapítványa
Az Újfehértói Református Egyházközség alapítványa:
Szoboszlai Pap István társaság
adószáma: 18813546-1-15
Fontosabb információk:
Újfehértói Református Egyházközség
Az egyházközség számlaszáma: 68800013-13000969
Mobil.: 06-30-419-1078
Telefon: 06-42-290-036
E-mail: ujfeherto@reformatus.hu
Web: http://www.ujfehertoref.hu/
Lelkészi hivatal:
4244 Újfehértó, Petőfi Sándor u. 30.
Fogadóórák, hivatali nyitvatartás:
hétfőtől-péntekig 8-12-ig 13-16-ig
Református templom:
4244 Újfehértó, Petőfi Sándor u. 47.
Mályváskerti imaház:
4244 Újfehértó, Debreceni u. 186.
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda
Újfehértó, Debreceni út 204.
Web: http://ujfehertoireformatusiskola.webnode.hu/