Egyházközségünk története
Az újfehértói Református egyházközség
Újfehértó XVII. századi megalakulástól kezdve jelen vannak a reformátusok, hiszen, a hazai reformáció központjának – Debrecennek a közelsége folytán, a környéken, hamar gyökeret eresztett a kálvinizmus, így az újonnan alakult településen is.
A templomra vonatkozó első hiteles adatunk az 1734. évi katolikus összeírásban található, miszerint a falu régi katolikus templomát a reformátusok használták. Az 1744-es összeírás már saját fatemplomot említ. 1748-ban már volt a faluban református fenntartású elemi iskola, amelyet a prédikátor és oskolamester, fizetését igazoló régi irat bizonyít. 1750-re olyan rossz állapotba került a már említett fatemplom, hogy a Helytartó Tanácshoz fordultak új templom építésének engedélyezéséhez, mivel a nem katolikus vallásúak – így a protestánsok is, csak szigorú feltételek mellett építhettek templomot maguknak. Az engedélyt meg is kapták egy újabb templom építésére, amit 1754-re fel is építettek vályogból, torony és utcára nyíló főbejárat nélkül. Idő közben felépült egy 12 öl magas fatorony is, amelyben helyet kapott egy 2½ bécsi mázsás és egy 1½ bécsi mázsás harang.
Ezt a vályog anyagú templomot már 1765-ben javítani kellett. 1774-en ennek az épületnek az egyik fala kidőléssel fenyegetet, így engedélyt kértek a megyei hatóságoktól annak kijavítására. A kérelem a Helytartó Tanácshoz került, amely egy bizottságot küldött ki a helyszínre és ennek a vizsgálatának nyomán engedélyezi a templom újjáépítését és bővítését. Templomépítésről ezen kívül nincs több híradás, így valószínűsíthető, hogy az engedély megérkezése után 1774-79 között épült fel a jelenlegi templom. 1779-ben a katolikus összeírás szerint még különálló haranglábja volt a református templomnak. A jelenlegi kőtornyot 1795-1815 között építette fel az egyház a templom nyugati homlokzata elé. 1821-ben toronyórát készíttettek. 1871. augusztus 5-én reggel egy nagy szélvihar ledöntötte a toronysisakot, mely helyett új alakú, bádogborítású toronysisakot építtettek fel. A csúcsára a gombot 1872. május 26-án tették fel. 1873-ban új toronyórát készíttetek. Legközelebb 1892-ben és 1922-ben végeztek nagyobb javításokat a templomon.
1914-ben az I. világháborús harangrekvirálások idején az akkori harangjait hadianyagnak lefoglalták és elszállították, csak a Szunyoghy – féle 1099 fontos (kb.600kg) harang maradt meg.
1928-ba egy új 1411 kg-os nagyharangot öntettek Egry Ferenc kisgejőci mesterrel. Ugyanebben az évben Aranyos József – akkori gondnok, egy 300 kg körüli harangot adományozott, amelyet a II. világháború idején rekviráltak el.
1944 őszén a II. világháború harci cselekményei alatt, az átvonuló front idején, több szovjet tüzérségi belövés éri a templom utca felőli részét, a templomtető középső déli részét és a torony északkeleti felső sarkát.
A ’40-es évek végétől a ’70 évek végéig több kisebb-nagyobb felújítást végeztek a templomon és a tornyon. (villamos hálózat kiépítése, cseréje, külső vakolás, külső-belső festés)
1983 április 15-én támadt toronytűzvész során a torony sisakja és a toronybelső teljesen le- és kiégett. A nagyharang a hőfeszültség következtében megrepedt. Országos összefogással még abban az évben megindult a helyreállítás. A helyreállítás során, új rézfedésű toronysisak készül és ezzel együtt az egész templomot felújították 1985-re. 1987-ben az új nagyharang elkészült, amely 1988. nyarán került fel a toronyba. 1992-ben ismét felújították az egész templomot kívül-belül. Ekkor nyerte vissza templombelső az eredeti színösszeállítását. Ezt követően 2001-ben volt még külső-belső felújítás. 2001-ben új ütőműves elektromos toronyóra készült. 2013. márciusában egy szélvihar lesodorta a toronygombot, mely összetört. Ehelyett új készült és visszahelyezték a torony csúcsára. 2014-ben Európai Uniós pályázat segítségével, a templomtető héjazatának felújítása történt meg, ahol a fagerendázat részleges cseréje és a bádog borítás rézlemezzel történő kiváltása valósult meg.
A kelet-nyugati tengelyben épült templom keleti, egyenes záródású, utcai homlokzatán félköríves záródású timpanonos bejárati ajtaja van. A hajó déli oldalának közepéhez egy nagyméretű bejárati előcsarnok csatlakozik. Az 1985-re újjáépült, háromszintes, órapárkányos torony magassága a csillagig 43,5m lett. A hajón keretezés nélküli, a torony felső emeletén, vakolt keretes, félköríves záródású ablakok vannak. A 10×30 méteres belső teret tükörboltozatos, vakolt mennyezet fedi, s a hajó mindkét végében egyforma, két-két téglaoszlopon nyugvó, három azonos méretű, kosáríves nyílású téglakarzat van, aljain csehsüveg boltozattal. A tükörboltozat és a karzatok boltozatain virágindás motívumos festés látható. A belső berendezés egyidős a templommal. Szószéke kosár alakú, koronája gazdag faragású, barokkos, a padok késő barokk jellegűek. Orgonáját, amely a torony felőli karzaton áll, Kerékgyártó István készítette és Docsekál József építette fel a karzatra 1883-ban, nyolc változattal. A templomban 850 ülőhely van. A késő barokk stílusú templom műemlék.
Az 1360 kg-os harangját Gombos Lajos öntötte 1987-ben Őrbottyánban, az 1983-as tűzvészben megrepedt Egry Ferenc által, 1928-ban Kisgejőcön öntött 1411kg-os harang anyagából. Az 580 kg-osat Jan Felczynski öntötte a lengyelországi Przemyslben 2009-ben, a korábbi 600 kg-os, Hornung József által, 1845-ben Pesten öntött, 2008-ban megrepedt harang pótlására. Fényes Elek szerint „Új- v. Rácz-Fejértó” lakossága 4005 református és 3221 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 3181 református és 6771 más vallású lakója volt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Újfehértón 2939 fő vallotta magát református felekezethez tartozónak.
Újfehértón született Nyúzó Mihály, II. Rákóczi Ferenc ezeres kapitánya, aki az egyik lányát is itt kereszteltette meg 1760-ban. –Lelkésze volt tiszteletes tudós Kőrösi Csoma Zsigmond. –Itt született 1786-ban Szoboszlai Pap István püspök. Ugyancsak itt született id. Révész Imre, akit 1826. április 26-án kereszteltek meg. – Lelkésze volt Porzsolt István, majd Koncz Zoltán, aki festőművészként is ismert.
A mályváskerti Református imaház
1948-ban az egyházközség a település déli részén – a Mályváskertben- felépítette 4x8méteres belső terű kicsiny imaházát, amelyekbe régi iskolapadok kerültek elhelyezésre, 70 ülőhellyel. Az épület délkeleti sarka elé egy egyszerű haranglábat építettek, amelyen egy évszám és felirat nélküli kis 10-15 kg-os kisharang függ – valószínű, hogy iskolacsengőként használták korábban. Az 1990-es években az imaház nagy telekének jelentős részét, házhelynek adta el az egyházközség. Az imaház teljes berendezését a 2000-es évek elején lecserélték új, komfortosabb ülőpadokra. 2008-ban, a mályváskerti imaház régi haranglábja helyett, Balogh Miklós újfehértói, népi fafaragó mester – önkéntes felajánlásából- magyaros stílusú, haranglábat készített. Az imaház termének északi falán látható Koncz Zoltán által eredetileg a keleti falra festett nagyméretű szekkójának olajfestmény másolata, amelynek címe: a Hétpecsétes könyv. Az eredeti falfestményt rossz állapota miatt lefestették, de egy fennmaradt fénykép alapján, Szabó Henrietta festőművésznő vászonra festett olajfestményen újraalkotta.
Református parókia
Az épületet Jánossy Károly kúriának építtette a 1800 körül. Örökség útján a László család birtokába került, majd tőlük 1908-ban vásárolta meg a Református egyházközség lelkészlaknak. A késő barokk-kora klasszicista épületet Hornig József pesti építőmester tervei alapján klasszicista, majd a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. A XX.század elején nagyobb volumenű átalakítást hajtottak végre az épületen. A fazsindelyes manzárdtetőt hódfarkú cseréppel borított sátortetőre cserélték, elbontották a keleti homlokzat előtti ámbitust, aminek a helyébe, négy öntöttvas-oszlopon nyugvó, nyitott timpanonos bejárati előteret építettek. Az épület több szobáját dongaboltozat fedi. Sajnos az épület a XX. század közepe óta veszti el az eredeti küllemét. Az öntöttvas-oszlopos bejárati előtér öntöttvas oszlopait körbefalazták és zárt helyiséget alakítottak ki, a hódfarkú cserepet lemeztető váltotta fel, a vakolatdíszeket megsemmisítették (ezért a „felújításért” le is került az országos műemléki listáról az épület). A lelkészlak részen az eredeti helységek boltozatait lebontották, a belső falait áthelyezték.
Református Iskola
1748-ból már írásos adatunk van az „oskolamesterről”, majd 1794-ben és 1798-ban olvasható újra, hogy az oskolamester egy évre szóló megbízatása lejárt. Tehát már ekkor volt elemi iskola Újfehértón, melyet a református egyház tartott fenn. Az iskola fejlődését bizonyítja, hogy 1805-ben már alrektorra van szükség, aki a Református Kollégiumból érkezik, 1806-ban pedig már leánytanítóról is tudunk. Az 1819-ből fennmaradt tanítói eskü fontos bizonyítéka a tanítóval szembeni elvárásoknak. Állandó a vetélkedés a többi felekezettel is, és az esperesi körlevelek újra és újra „nemes versenyre szólítanak fel.”A tanulók létszámának nyilvántartása igen hiányos. Míg 1810-ben 45 tanulóról számolnak be, addig 1941-ben már 509 tanulója volt a református iskolának. Kezdetben külön tanultak a fiúk és a lányok, a XIX. század közepétől azonban egyre gyakoribbak a vegyes osztályok.
A II. világháború évei alatt csendesen folyt a tanítás, az egyház új iskolaépületeket építtetett. A háború utáni nehéz időszakot követően, 1950-ben az akkori államhatalom államosíttatta az egyházi javakat, így a református egyház iskoláját, ingatlanjait és egyéb javait elvette, így megszűnt a több évszázados református egyházi iskola. Az 1989-es rendszerváltozás után meginduló egyházi javak kárpótlása során, az akkori presbitérium úgy döntött, hogy csak a kántor-tanítói épületet és a templom szomszédságában lévő épületet kéri vissza, de a többi állami kezelés idején leromlott állapotba került ingatlanjai helyett az évjáradékban fizetett kárpótlást választotta. Mindez lett az anyagi alapja annak, hogy a 2011-ben kínálkozó iskolaalapítási lehetőséggel élni tudjon az Újfehértói Református Egyház.
2010 novemberében felajánlást kapott az Újfehértói Református Egyházközség a Mályváskerti Általános Iskola és Óvoda megvételére. A magas vételi ár miatt, az egyházközség presbitériuma nem fogadta el az eladási ajánlatot.
2011-ben új helyzet állott elő. Újfehértó Város Önkormányzata egy előzetes szándéknyilatkozat elfogadása után felajánlotta a Mályváskerti Általános Iskolát és Óvodát a Református Egyház fenntartásába. Ezután megkezdődtek a Református Iskola alapítási munkálatai. 2012. szeptember 1-én, Újfehértón 62 év kihagyás után, újra megindult a református szellemiségű oktatás.
Énekkar
Az egyházközségnek a két világháború közti időszakban volt dalárdája, majd hosszú évtizedes kihagyás után, 1990-ben gyülekezeti ifjúsági énekkar alakult.